Az elmúlt hetekben jelentősen változott a legnépszerűbb EU-pályázatok feltételrendszere és mivel a hitelek terén két főbb módosítás is történt, így azt lehet mondani, hogy ilyen kedvező feltételekkel még soha nem találkozhattak Magyarországon a vállalkozások – fejtette ki meglátását a Portfolio-nak Váczi Dávid. A Budapest Bank termékértékesítés támogatási vezetője szerint mindenképpen örvendetes, hogy a pályázatok keretében igényelhető hitel felét már előlegként is fel lehet használni, illetve a fedezeti elvárásokat jelentősen enyhítették, ami főleg a K+F+I és informatikai felhívásokon eredményezhet jóval nagyobb érdeklődést. A következő hónapokban még vállalkozások ezrei részesülhetnek támogatással kombinált hitelekhez az MFB Pontokon.

Az EU-s forrásfelhasználás eddigi tapasztalatairól és a 2020 utáni kassza tartalmáról és méretéről és sok szó esik majd a Portfolio október 5-i Uniós Források konferenciáján, amelyet Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője nyit meg, majd Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója is előadást tart.

Váczi Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy mostanában sok szempontból megváltozott finanszírozási rendszerrel találkozhatnak a vállalkozások az MFB Pontokon, ahol elérhetik a hitel és részben hitel alapú uniós pályázati konstrukciókat. Néhány pályázat már a nagy érdeklődés miatt felfüggesztésre került, illetve zajlik az épületenergetikai kiírások újragondolása, és jelentős könnyítéseket vezettek be a hitelek jellemzőiben. Így bár már a meghirdetett kombinált termékek forrásainak mintegy felére érkezett be igény, a következő félévben még több ezer vállalkozás részesülhet támogatott finanszírozásban.

A főbb változásokat az alábbiakban foglalta össze a szakértő:

• A mikro-kis- és középvállalkozásoknak korábban elérhető öt hiteltermékből már csak kettő van nyitva, és a legnépszerűbb kombinált terméket is felfüggesztette már a kiíró, de a kisebb projekteket célzó, a vállalkozások széles körének elérhető IT fejlesztési és épületenergetikai kiírásokban még rengeteg a szabad forrás.
• Az információs technológiai és innovációs célú termékek felhasználását nagymértékben segíteni fogják meglátása szerint a közelmúltban hatályba lépett eljárásrendi változások, elsősorban a hitelek kapcsán lefektetett fedezeti elvárások enyhítése. Ő úgy látja, hogy az anyavállalati kezesség elfogadása, a bankgarancia futamidejének jelentős csökkentése és a fedezeti elvárások egységes 50%-os aránya sok olyan cégnek is elérhetővé teszi a hitelterméket, amelyek megfelelő ingatlan és eszközfedezet hiányában eddig nem tudták beadni a kérelmüket.
• Különösen lényegesnek tartja, hogy a vissza nem térítendő támogatásokhoz hasonlóan mostantól már hitelből is igényelhető az előleg a nyertes projektekre, maximum a hitelösszeg 50%-áig. Mivel ezzel párhuzamosan számos konstrukcióban csak 10-25% az elvárt önerő, így ilyen finanszírozási mix mellett várakozásai szerint sokkal könnyebben tudják finanszírozni a fejlesztéseiket a kedvezményezettek.
• Sok cég nagyon várja az épületenergetikai pályázatokat, de azokat éppen ezekben a hetekben dolgozza át a kiíró, amit Váczi indokoltnak tart az eddig tapasztalatok alapján. Úgy látja, hogy a piaci igény megvan ezen konstrukciók iránt, így a módosításokat követően a rendelkezésre álló keretből akár 1500-2000 cég is támogatásban és hitelben részesülhet.
• Lényeges fejlemény, hogy az általános magyar kamatkörnyezet süllyedése mellett a pályázatokhoz kapcsolódó referencia kamatláb is az egy évvel ezelőtti 1% feletti szintről 0,3%-ra csökkent. Ez azért is kedvező, mert így a pályázatokhoz igénybe vett támogatástartalom is mérséklődik, így az EU-s szabályokban lefektetett de minimis keret is lassabban merül ki, illetve akár nagyobb pályázati forrás is igénybe vehető.
• Sokan már a támogatási döntést megelőzően is belevágnának a projektjükbe, de eddig két szabályozási kérdés is hátráltatta ezen beruházásokat. Váczi Dávid úgy látja, hogy a piaci alapú előfinanszírozás lehetőségére valamint a hiteldöntés időpontjához kapcsolódó esetleges projektzárásra vonatkozó rendelkezések pontosítása is segítheti a vállalkozókat.

Az elmúlt hónapokban nemcsak az MFB Pontokon elérhető termékek köre és a feltételrendszer változott lényegesen, hanem az MFB Pontok száma is tovább bővült, így egyre több helyen tudják igénybe venni a cégek a támogatott forrásokat. Váczi Dávid szerint az egyértelmű, hogy nem az egyes MFB Pontok akkreditálása jelenti a kihívást, hanem a munkatársak folytonos képzése, valamint egy folyamatosan megújuló rendszerben a változásokra történő rugalmas és gyors reagálás, az ügyfelek támogatása, illetve a folyamatok és kapacitások összehangolása.

A szakértő azt hangsúlyozta: bármennyire is a piaci gyakorlathoz hasonló hitelezésről van szó az MFB Pontokban, egy külső termékstruktúrára, eljárásokra, informatikai megoldásokra, kockázatvállalásra építő és további külső szereplőkkel operatívan is együttműködő rendszer integrálása a meglévő banki keretekbe folyamatosan proaktív hozzáállást feltételez. Meglátása szerint mindezekben nagy tapasztalatot halmozott fel a Budapest Bank az elmúlt egy évbe és hozzátette: az, hogy az elmúlt időszakban sem változott érdemben a kombinált termékekben a bank nagyságrendileg 40%-os részesedése, azt mutatja, hogy mindezt a bank ügyfelei is értékelik. Váczi végül azt is kiemelte, hogy az EU támogatási szakértőik az első tárgyalásoktól segítik az érdeklődőket abban, hogy minél jobban átlássák az MFB Pontok termékeit és folyamatait és megalapozott finanszírozási döntéseket hozhassanak.

Forrás: www.portfolio.hu

Az agrártárca az új zártkerti programmal ezen ingatlanok mezőgazdasági célú használatának fejlesztését segítené. A legnagyobb területű zártkertek Borsodban, a legtöbb pedig Zalában található.

Átfogó zártkertfejlesztési program kidolgozását kezdte meg a közelmúltban a Földművelésügyi Minisztérium. A kisparcellás művelésű dombvidéki szőlőhegyek és az alföldi gyümölcsöskertek a magyar táj karakteres elemei, ezért értékeik megőrzése kiemelt feladat – véli az agrártárca. Magyarországon jelenleg mintegy kétszázezer hektáron több mint egymillió, jelentős részben elhanyagolt állapotú zártkerti ingatlan található. Ezek jellemzően a települések határában lévő, főként kézimunka-igényes, apró parcellás szőlő- és gyümölcsterületek, amelyeket az elmúlt évtizedekben nagyüzemi gazdálkodásba nem vontak be.

Legtöbb esetben a rendezetlen tulajdoni viszonyok következtében parlagon állnak, megműveletlenek. A zártkertek hasznosításával kapcsolatos problémák megoldása céljából a Földművelésügyi Minisztérium 2014-ben öt megyét – Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg – jelölt ki annak érdekében, hogy az ott lévő valamennyi zártkert állapotát felmérjék. Jellemző a hasznosítási kötelezettség elmulasztása. Előfordul, hogy nem jelentik be a művelésiág-változásokat.

Országos viszonylatban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vannak a legnagyobb területen zártkertek, míg az ingatlanok számát tekintve Zala megye rendelkezik a legtöbb zártkerti ingatlannal. Zala megyében található a legelaprózottabb birtokszerkezet a zártkerti besorolású területek viszonylatában. A nyilvántartásban zártkertként szereplő ingatlanok művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését az érintett ingatlanok tulajdonosai ez év december 31-ig kérhetik. Fontos megjegyezni, hogy a művelési ág, például szántó, legelő átminősítését kérhetik kivett területre az érintettek, nem pedig a zártkerti terület besorolási kategóriájának megszüntetését.

Az új szabályozás rendeltetése, hogy a nem eredeti céljuknak megfelelően használt zártkerti ingatlanok tényleges funkciójuknak – például lakóingatlan, üdülő – megfelelően foroghassanak az ingatlanforgalomban, jelentősen megkönnyítve adásvételüket. Az agrártárca elsődleges szándéka, hogy a programmal megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely a már gondozásba vett területek megközelítését segíti elő, illetve lehetőséget teremt az elhanyagolt területek újra gondozásba vételéhez. A tárca az új zártkerti program révén nem a lakóövezet kialakításához szükséges infrastruktúra-fejlesztést kívánja támogatni, hanem a zártkerti ingatlanok mezőgazdasági célú használatát elősegítő fejlesztéseket, valamint olyan közösségi funkcióként történő hasznosítást (oktatás, szemléletformálás, hagyományőrzés), amelyek a tervezett támogatási összeggel arányosan megvalósíthatóak.

A programra kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre, önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok pályázhatnak, projektenként megközelítőleg tízmillió forint mértékben, önerőre nincs szükség. A program eredményeképpen várhatóan mintegy kétszáz település jut fejlesztési forráshoz. (forrás: Magyar Hírlap)

Sikeres program

Idén már harmadik alkalommal hirdette meg a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a zártkerti revitalizációs programot, 34 település mintaprogramja valósulhat meg 300 millió forintos támogatással - mondta a környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a 2017. évi zártkerti revitalizációs program pályázatának eredményéről tartott sajtótájékoztatón. V. Németh Zsolt kiemelte: a program sikeres, az előző két évhez hasonlóan az idei évben is nagy érdeklődés volt az önkormányzatok részéről a zártkerti szőlők és gyümölcsösök megújítása iránt, a 38 pályázóból 34-et részesítettek egyenként 6-10 millió forintos támogatásban.

A program első két évében 50 településen 477 millió forint értékben valósultak meg fejlesztések, ennek során az önkormányzatok az osztatlan közös tulajdonban lévő gondozatlan földrészleteket felvásárolták, összevonták. A tájfajtákat megőrizve ötvenezer facsemetét, szőlőtövet ültettek el és 80 hektár terület újult meg. Az idén a legtöbb pályázat Zala és Vas megyékből érkezett. A nyertes önkormányzatok a szerződéskötést követően, támogatási előleg igénybevételével már az idén elkezdhetik értékteremtő, tájfenntartó és génmegőrző munkájukat, így olyan fajták maradnak meg, mint a tüskés körte, cigányalma, csörgőalma vagy az aszalókörte.
Kitért arra, hogy az ország 69 településéről összegzik majd a mintaprogram tapasztalatait, és ennek alapján új, önálló programot dolgoznak ki, amelynek elindítására 2 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll majd rendelkezésre, és várhatóan 2017 év végéig meghirdetik. (MTI)

A Miniszterelnökség megbízásából a Lechner Tudásközpont támogatási lehetőségre irányuló felhívást tett közzé a népi építészeti emlékek helyreállításáért. A vidéki épített örökség megóvását, megőrzését és fenntartását célzó, 300 millió forint keretösszegű Népi Építészeti Programban az elnyerhető támogatás mértéke legfeljebb 20 millió forint, a támogatás intenzitása 50%. A kérelem beadási határideje 2017. október 9. Bővebb információ és ingyenes előminősítés alább!

A népi építészeti emlékek és a műemléki értéket képviselő, védelem alatt álló vidéki épített örökség elemeinek megóvására, helyreállítására és megőrzésére felhívást tett közzé a Lechner Tudásközpont.

A Népi Építészeti Program keretében a 2017. január 1. és 2018. május 31. között megvalósuló tevékenységek támogatására 300 millió forint áll rendelkezésre. A támogatás alsó határa 2 millió forint, a legnagyobb kiosztható összeg értéke 20 millió forint. A támogatás közhiteles műemléki nyilvántartásban szereplő, vagy helyi védelem alatt álló népi építészeti emlékekre vehető igénybe, épületenként csak egy kérelem nyújtható be. A támogatás intenzitása 50%.

A felhívás alapján népi építészeti emléknek minősül „a parasztság életformájából adódó, annak megfelelő és azt szolgáló, a népi közösség hagyományos építőkészségének megfelelő (saját maga vagy közösségben – kalákában –, esetleg falusi kismesterek közreműködésével emelt) alkotások, melyek esztétikája – az anyag, a szerkezet, a forma és a díszítmény összhangja – elsősorban a népi életmód és életforma velejárója.”

A kérelmek elbírálása során a bizottság többek között a Népi Építészeti Program céljaihoz történő kapcsolódást, a műemlék értékét és veszélyeztetettségét, a program megvalósításának realitását és a költségvetés megalapozottságát vizsgálja. A kérelmeket 2017. október 9-ig postai úton lehet benyújtani. A kérelmezők legkésőbb november 22-ig kapnak értesítést a döntésről.

Forrás: kormany.hu

2017. július 3-án a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Magyar Fejlesztési Bankkal és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közös sajtótájékoztatóján bejelentésre kerültek a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programelőzetes részletei. A Programon belül bármely vidéken lévő kereskedelmi célú szálláshely pályázhat bővítésre, felújításra, új attrakció bevezetésre és más, a szálláshely minőségének növeléséhez kapcsolódó fejlesztésre. A vállalkozások a fejlesztési költségek 50%-ára kaphatnak állami támogatást, további 30%-ára pedig kedvezményes kamatozású kölcsönt, így a tervezett beruházás 20%-át kell önerőként biztosítaniuk.  Bővebb információ és ingyenes előminősítés alább!

A szálláshelyfejlesztési támogatási konstrukcióról, a hozzá kifejlesztett hiteltermékről, valamint a programot kísérő együttműködés részleteiről közös sajtótájékoztatón beszélt Dr. Seszták Miklós fejlesztési miniszter, Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója, Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója és Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

A Kisfaludy Program egy átfogó turisztikai fejlesztési koncepció, mely 2030-ig előre ütemezetten fogja támogatni Magyarország egyes térségeit a budapesti szálláshelyek kivételével. Ennek összesen 300 milliárd forint a keretösszege, melyből a 2018-as évben 53,5 milliár forintos keretet fognak a turizmus fejlesztésére fordítani. A pályázati lehetőség 2017 szeptemberében nyílik, ebben a ciklusban a Balaton, Sopron és Fertő-tó, Tokaj,  Dunakanyar, Debrecen és Hortobágy térségeket fogják támogatni.

„A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció a 2030-ig tartó futamidő végéig 2000 szálláshely, a fővároson kívüli kereskedelmi szálláshelyek zömét kitevő szállodák és panziók minőségi fejlesztését teszi lehetővé. A minden idők legnagyobb hazai szállásfejlesztési programjának finanszírozását a kormányzat a program 2030-ig tartó teljes futamidejére biztosítani fogja a hazai költségvetés forrásaiból” – jelentette ki Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a programbejelentő sajtótájékoztatón. „Mindez óriási lendületet ad majd ahhoz, hogy a kormányzat sikerágazata elérhesse ambiciózus célját, a turizmus közvetlen és közvetett GDP-hozzájárulásának a jelenlegi 10%-ról 16%-ra való növelését 2019 végéig”.

Mivel az MTÜ által ütemezetten meghirdetett Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció keretében a pályázók a tervezett fejlesztéseiknek átlagosan legfeljebb 50 százalékát fedezhetik, az MTÜ és az MFB együttműködésének köszönhetően a hiányzó rész biztosításához felhasználhatják az MFB ehhez a programhoz kifejlesztett kedvezményes kamatozású hiteltermékét.

Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a hitelkonstrukció kiválóan illeszkedik a szálláshely fejlesztési koncepcióhoz, de a támogatás nélkül is igényelhető lesz majd. A futamidő 2 és 15 év között alakul, új vállalkozásokat is támogatnak majd a fejlesztéseikben.

Könnyid Lászó felhívta a figyelmet a minősítési rendszerek fontosságára. A támogatás felhasználásával a szálláshelyek sikeresen teljesíthetik egyúttal a Hotelstars Union minősítési rendszer előírásait is, amely amellett, hogy Magyarországon a szállodák minősítő nemzeti védjegye is, egyúttal egy közel 500 milliós európai uniós piacon, 17 tagországban jelenti ugyanazt a garanciát a vendégek számára a csillagok számával kifejezett minőségre.

Forrás: kormany.hu

A szeptemberben megnyíló pályázati felhívások tervezetei itt érhetőek el!

Nézze meg a szálláshelyek számára jelenleg is nyitva álló pályázati lehetőséget itt!

Jelentkezzen ingyenes előminősítésünkre a 2017. szeptemberében induló kereskedelmi szálláshely pályázattal kapcsolatban alább!

A Vidékfejlesztési Program újabb 3,2 milliárd forintnyi forrásának odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség. Ez alkalommal kistelepülések egyedi szennyvízkezelése valósulhat meg uniós forrásból.

Az „Egyedi szennyvízkezelés” című pályázati felhívásra 2016. április 22. óta folyamatosan nyújthatják be kérelmeiket a vidéki térségben működő települési önkormányzatok, önkormányzati társulások. A mintegy 12 milliárd forint keretösszegű pályázatra ez idáig összesen 62 darab kérelem érkezett be.Ezek közül a Miniszterelnökség első körben 27 darab kérelmet részesített pozitív támogatási döntésben, mintegy 3,2 milliárd forint összegben.

A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.

Fontos információ, hogy az előlegigénylések megkönnyítése érdekében a Miniszterelnökség elérte, hogy közjogi szervezetek, pl. önkormányzatok ingyen, bankgarancia nélkül juthatnak hozzá a beruházások előlegeihez.

A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a kiírás esetében a támogatási döntések még nem fejeződtek be, a felhívás további szakaszai kapcsán még zajlik az értékelési munka. Ezek eredményéről a későbbiekben kapnak értesítést a további nyertesek.

Forrás: kormany.hu

A Földművelésügyi Minisztérium „Az év tanyája" díj elnyerésére pályázatot hirdetett, amelyre augusztus 31-éig lehet jelentkezni.

Az idén indított díjjal a minisztérium a természeti környezettel összhangban lévő, a tájba és az adott térségbe illeszkedő, mások számára is mintául szolgáló tanyát kíván magas szintű elismerésben részesíteni – jelentette be V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár hétfőn. Emlékeztetett, hogy a kormány az elmúlt hat évben a Tanyafejlesztési programban hazai forrásból 8,1 milliárd forint támogatást adott 1691 pályázatnak tanyafejlesztésre.

Az államtitkár részletezte, hogy a pályázat bírálati szempontjai között szerepel a tanyajelleg megléte, az adott térségre jellemző tájjelleg, a környezetkímélő gazdálkodás, a más tanyákon is alkalmazható fenntarthatóságra törekvés, a nyitott porta, az őshonos és tájjellegű állat- és növényfajták jelenléte. Mint mondta, ezzel a címmel is szeretnék népszerűsíteni a tanyai életet, amely a XXI. században is vonzó lehet a fiatal gazdálkodóknak, vállalkozóknak. A fődíj mellett odaítélik a közönségdíjat is a legtöbb szavazatot elnyert pályázatnak, voksolni az erre a célra létrehozott Facebook-oldalon lehet majd.

A pályázatot a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztési és vidékstratégiai főosztályára kell beadni augusztus 31-ig nyomtatott formában vagy elektronikusan This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. email címen, ahol választ lehet kapni a pályázattal kapcsolatos kérdésekre is.

A részletes pályázati felhívás megtalálható itt.

(MTI)

Hétfőtől 126 új helyszínnel egészült ki az MFB Pont-hálózat, amely immár 750 milliárd forintos hitelprogramot bonyolíthat. Az ősztől pedig további versenyképességet javító és foglalkoztatáspolitikai lépéseket vezet be a kormány.

A kibővített MFB Pontok hálózatánál 750 milliárd forint fejlesztési forrás lesz elérhető hitelprogramok keretében 2020-ig a kis- és középvállalkozások számára is – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az OTP Bank budapesti Flórián téri fiókjában megnyitott legújabb MFB Pont ünnepélyes átadásán hétfőn. Ezen a napon 126 új ilyen helyszín kezdte meg működését. Legkésőbb év végéig további 74 pontot nyitnak meg, ezzel összesen 642 elemből álló hálózat gondoskodik majd az európai uniós, valamint a támogatással kombinált hitelek közvetítésével.
– A Magyar Fejlesztési Banknak és a konzorciumban résztvevő pénzintézeteknek köszönhetően olyan hálózatot hívtunk életre, amely házhoz viszi a vállalkozások számára a hiteleket – fogalmazott a szakminiszter. – A gazdaság növekedésének beindulásával a hitelezésnek is egyre fontosabb szerep jut. Európában elsőként sikerült olyan megoldást kialakítani, amely gyorsabbá, olcsóbbá, hatékonyabbá teszi az uniós források szétosztását.

Varga Mihály hozzátette: a hálózat sikerét bizonyítja, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését célzó európai uniós hitelprogramok már több mint 1300 vállalkozás fejlesztéseit segítik. A tervek szerint csak az új pénzintézetek közvetítésével 2017-ben közel 60 milliárd forint uniós forrást tudnak eljuttatni az érintettekhez, amiből 52 milliárd forintot a vállalatok/vállalkozások érhetnek el.
– A kormány kiemelt célként határozta meg a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető források kihelyezésénél, hogy a vállalkozások a lehető legszélesebb körben, könnyen elérhető módon, gyorsan és minden eddiginél olcsóbban juthassanak fejlesztési forráshoz. A pénzügyi eszközforrások fontos jellemzője a visszafizetési kötelezettség, amely arra ösztönzi a pályázó vállalkozásokat, hogy jól átgondolt üzleti tervet dolgozzanak ki, és hatékonyan valósítsák meg beruházási terveiket – jegyezte meg a miniszter.

Mint mondta, az ősztől további versenyképességet javító és foglalkoztatáspolitikai lépésekre készülnek. A pénzügyi eszközök felhasználását a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) biztosítják.

Egy otp-s MFB Pont

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója elmondta, a folyósítás sikeréhez tovább egyszerűsítik a hozzájutást az uniós forráshoz. Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese hozzátettel, felkészültek arra, hogy a náluk lévő helyszíneken az ügyfeleket tanácsadással is segítsék. Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója elmondta: a bank 35 fiókjában hoz létre MFB Pontot, a csoport komplex, pályázatírási és projektmenedzsment-szolgáltatásokat is nyújt.

(MTI/NGM)

A Miniszterelnökség a napokban döntött az élelmiszeripari pályázatra érkezett támogatási igényekről. Örülhetnek a tejtermelők is, a szerkezetátalakítási program 55 milliárd forintos keretéből minden érintettnek jut támogatás.

Döntött az élelmiszeripari pályázat első szakaszának nyerteseiről a Miniszterelnökség. Az irányító hatósági feladatokat ellátó államtitkárság a napokban mintegy 42 milliárd forint értékben hozott támogató döntést a programon belül. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Magyar Időknek elmondta: az érintettek az elmúlt napokban az ügyfélkapun keresztül kapták meg az erről szóló értesítéseket, illetve ott láthatják, hogy elfogadott-e a pályázatuk.

Az első szakasz tapasztalatai azt mutatják, hogy bár nagy számban próbáltak meg forráshoz jutni a vállalkozások, a jó pályázatok száma kevés. 
– Bár a visszajelzések is azt mutatják, hogy szigorú szabályokat alkottunk, az Európai Bizottság jogi álláspontja miatt nem tudtunk enyhíteni a feltételeken. Sokan nem érték el az ötvenpontos minimumot, vagy el sem jutottak az értékelésig, mivel nem feleltek meg a jogosultsági feltételeknek. Ugyanakkor aki megugrotta ezt az akadályt, szinte biztos lehet benne, hogy nyert – hívta fel a figyelmet az államtitkár. 

A legtöbb kérelmet az energiahatékonysági kritériumok nem teljesítése miatt utasította el a hatóság. 
– A célunk az volt, hogy olyan beruházásokat támogassunk, amelyek az energia-korszerűsítés mentén a megújuló energiák használatával is hozzájárulnak a vállalkozások versenyképességéhez. Sajnos sokan elnagyolták ezt a kérdést, emiatt gyakran előfordult, hogy még egy jó üzleti terv ellenére sem tudott elég pontot szerezni az adott pályázat – emelte ki Kis Miklós Zsolt. 

A felhívás további szakaszainak értékelésén folyamatosan dolgoznak a szakemberek, napokon belül azokat a nyerteseket is értesíteni fogják, akik később nyújtották be a kérelmüket.

A tejágazat szerkezetátalakítását támogató pályázat nyerteseit szintén a napokban értesítik. Itt szinte minden kérelmet támogatni tudtak, így összesen 55 milliárd forint többletforrást kapnak a tejtermelők. Az irányító hatóság az elmúlt napokban hozzávetőlegesen húszmilliárd forintnyi településképes pályázatról is döntött, nemrég pedig az agrár-környezetgazdálkodási program második ütemében is eredményt hirdettek.

A nyertesek között mintegy 68 milliárd forintot oszt szét a Miniszterelnökség. A napokban meghozott támogatói döntésekkel együtt a 2020-ig tartó ciklusban a kötelezettségvállalás értéke – az előző időszakból áthozott összeggel együtt – 665 milliárd forintra emelkedett. Az államtitkár szerint a következő hetekben sorra jelennek meg a pályázati döntések. Július végén minden bizonnyal a végére ér az ültetvénytelepítést célzó felhívás és az üvegházak, fóliasátrak építését célzó kiírás értékelése. Ahogyan még ebben a hónapban végeznek a gombaházak kialakítását segítő pályázattal is. Ezt követik majd az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázatok, amelyek esetében a gazdák augusztusban kaphatják kézhez a támogatói döntést.

(Magyar Idők)