Október végéig 97 milliárd forint támogatási előleget utalt át a Magyar Államkincstár a gazdálkodóknak. A zökkenőmentes folyamathoz hozzájárult a MAGOSZ javaslatára, kamarai közreműködéssel létrejött szakmai munkacsoport, valamint a falugazdász-hálózat is.
Harmadik hete tart a 2017-es egységes kérelmek és nemzeti agrártámogatások előlegfizetési időszaka, amely november 30-án ér véget, így a közel „félidős” átutalás-állásról is be lehet már számolni.
Az erről szóló keddi kamarai sajtótájékoztatón Győrffy Balázs NAK-elnök elmondta, hogy az idei kifizetések gördülékennyé válása érdekében a MAGOSZ kezdeményezésére a kamara munkacsoportot hívott életre a Magyar Államkincstár (MÁK), a Miniszterelnökség és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) részvételével, hogy megszűnjenek azok az adminisztratív, technikai, jogi problémák, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik az összegek gazdálkodókhoz való eljuttatását, és az együttműködésnek köszönhetően ezeket az akadályokat sikerült is elhárítani. Győrffy Balázs hozzátette, a kamarai falugazdászok a kérelembeadás mellett immár adategyeztetésben és keresztellenőrzésekben is közreműködnek. Az adategyeztetésben érintett 12 ezer gazdálkodó közül hatezernek segítettek a kamarai szakemberek, és utóbbiak 96 százalékánál megtörtént a visszajelzés az Államkincstár felé.
Azt Kondra Laura, a MÁK elnökhelyettese is megerősítette, hogy a kincstár, a két tárca, a kamara és megyei kormányhivatalok összehangolt tevékenysége kellett ahhoz, hogy október 16-án megkezdhessék a korábbiakhoz képest nagyobb mértékű előleg kifizetését.
Így már az első napon jelentős összegek kerültek a gazdálkodók bankszámláira: területalapú támogatásként (SAPS) 22,8 milliárd forintot kapott 64 ezer ügyfél, zöldítés jogcímen pedig 20,3 milliárdot 89 ezer ügyfél. Az október 16. és 30. közötti időszakban pedig eddig 99,7 milliárd forint előleget utalt el a kincstár, amiből 97 milliárd az egységes kérelmekből, a többi a nemzeti támogatási forrásokból származó összeg. Eddig tizenöt jogcím alapján történt kifizetés, összességében pedig 27 jogcím alapján igényeltek támogatást a gazdák. Mint Kondra Laura elmondta, november 30-a után sem áll le a kincstár – addig összesen közel 206 milliárd átutalását tervezik –, csak utána már a részkifizetések következnek. És bár a jogszabály alapján 2018. június 30-ig kell átutalni a 2017-es támogatásokat, törekedik a kincstár majd arra, hogy lehetőleg hamarabb teljesüljenek a végkifizetések. A teljes 2017-es agrártámogatás szerinte várhatóan több mint 400 milliárd forint lehet.
Célok teljesítve
Kondra Laura elmondta, a MÁK erre az évre négy fő célt tűzött ki. Egyfelől azt, hogy az unió akkreditálja a kincstárt kifizető ügynökségként, másfelől azt, hogy a 2016-os egységes kérelmekben igényelt támogatások szankciómentes kifizetése 2017. június 30-ig történjen meg, harmadrészt azt, hogy a 2017-es kérelmek benyújtására szolgáló webes felület akadálymentesen elérhető legyen a beadási időszak kezdetére, negyedrészt pedig azt, hogy 2017-es kérelmek előlegfizetése október 16-án probléma nélkül elinduljon – mint megjegyezte, valamennyi feladatot a MÁK teljesítette.
A MÁK-kal kapcsolatos hír, hogy kedden jelent meg a kormány rendelete a kincstár jogállásáról, szervezetéről és feladatairól. A mezőgazdaság területén a kormány a kincstárt jelölte ki kifizető ügynökségként, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási, agrár-kárenyhítési szervként, és a mezőgazdasági menedzsment és monitoring információs rendszer nemzeti felhasználó nyilvántartó testület feladatainak ellátására. A megyei kormányhivatalok európai uniós és nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatait, illetve a 2010. évi vonatkozó törvényben meghatározott irányítási hatásköröket is a kincstár gyakorolja. A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló uniós intézkedések alapján a kifizető ügynökségi feladatok ellátásáért felelős vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő szakmai kérdésekben önállóan jár el, akit a kincstár elnöke a kifizető ügynökségi feladatok ellátásával összefüggésben nem utasíthat.
Rossz irányban
Győrffy Balázs érintette a 2020 utáni közös agrárpolitikát is. Mint mondta, az Európai Bizottság várhatóan november 29-én teszi közzé az erről szóló terveit, és – a kiszivárgott információk szerint – az európai gazdák kevesebb vidékfejlesztési forrással számolhatnak, mert az uniós migránsválság kezelésére erről területről csoportosítana át pénzt a bizottság. A NAK elnöke szerint ez rossz irány, és a kamara ebbéli álláspontját főleg a Copa-Cogecán keresztül igyekszik hangoztatni, egyúttal elérni, hogy ez a bizottsági elképzelés ne valósuljon meg.
(nak.hu) (fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK)
