Sőt, más-más pályázat jelenik meg a kisebb és a nagyobb vállalkozások számára.
A 2024-es pályázati menetrendről, a támogatási feltételek kedvező változásairól, az utóbbi években az agráriumot sújtó nehézségekre választ jelentő, a növénytermesztésben követhető alkalmazkodási stratégiákról is szólt Feldman Zsolt a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület Egerben rendezett szakmai fórumán – írja közleményében az Agrárminisztérium.
Hozzátették, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár előadásában jelezte: 2024 februárjától megkezdődik a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között 2.900 milliárd forint keretösszegű új agrár- és vidékfejlesztési támogatás pályázati meghirdetése. Az idei tervezett menetrendet az Agrárminisztérium megjelentette.
Mindenkinek az az érdeke, hogy ezt a jelentős összeget minél hatékonyabban használják fel a gazdálkodók. Ezért például a pályázatok értékelésekor kiemelt hangsúlyt fektetnek azoknak a beruházásoknak a támogatására, amelyeknél a hozzáadott érték megléte, a termelői együttműködés, vagy a tartós beszállítói kapcsolat igazolható – emelte ki Feldman Zsolt.
Feldman Zsolt említést tett arról, hogy a kisebb és nagyobb vállalkozások számára külön beruházási felhívások előkészítésén dolgoznak azért, hogy kisvállalkozásoknak és a nagyobb pályázóknak ne kelljen versenyezniük egymással. Emellett a bázislétszámtartási kötelezettség kikerült a támogatási feltételek közül, ez szintén jelentős segítség a gazdálkodóknak. Az agrártárca a pályázat nyerteseit további eszközökkel segíti, tervezik a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatköltségek elszámolhatóságát vagy például megteremtik a biztosítékmentes előlegfinanszírozás lehetőségét.
Az államtitkár beszélt a gazdálkodóktól elvárható alkalmazkodásról is. Mint fogalmazott, a piaci környezet, valamint az éghajlat tartós változása miatt ma már nem lehet ugyan úgy termelni, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. A szántóföldi növénytermesztésben a hatékonyságjavítás, az inputanyagokkal való tudatosabb gazdálkodás, a technológiai fegyelem, vagy akár a kevéssé intenzív termesztési technológiák alkalmazása jelentheti az előrelépést. A termelési szerkezet differenciálása is hozzájárulhat a hatékony gazdálkodáshoz. A hagyományos termelési szerkezetben a prémium minőségű, egészséges, speciális fehérje- vagy rosttartalmú gabonák piacilag stabil pontot jelenthetnek. A széles körben jelenleg termesztett kultúrnövényeken kívüli alternatív szántóföldi kultúrák – cirok, köles, olajlen, pillangós virágúak, szója, mák, rozs, tritikálé – termesztésbe vonása lehet egy válasz a felmerülő problémákra – áll az Agrárminisztérium sajtóközleményében.
