Sajt-, szalámi- és csipkekészítő, zenész, nemezelő, tojásíró és méhész képviselte hazánkat a hónap közepén Lengyelországban megrendezett Agrotravelen, a Falusi és Agroturizmus Nemzetközi Vásárán. Az esemény kiemelt partnere idén Magyarország volt.
A delegációt elkísérte Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének az elnöke, és Szabadkai Andrea, az MNVH elnökségi tagja. A Falusi és Agroturizmus Nemzetközi Vásárán méhész, szalámi készítő, tojásfestő, népi iparművész – tojásíró, csipkekészítő, nemezelő –, sajtkészítő és három fiatal zenész képviselte hazánkat.
A kiállítás első napján zsúfolt volt a program: megnyitó, sajtótájékoztató, konferenciák, előadások, ismerkedés a kiállítópartnerekkel és termékeikkel, terepszemle, majd bankett, mintegy hatszáz fővel.
A lengyel-magyar együttműködési megállapodás miatt delegációnk kiemelt vendége volt az expónak, amelyet harmadik alkalommal rendeztek meg. A húszezer főt az idén is meghaladta a látogatók száma csakúgy, mint tavaly. Az idei rendezvény a szláv folklór legismertebb mitikus emblémája, a Baba Yaga elnevezésű boszorkányhoz kötődő hiedelmek köré szerveződött.
Az Agrotravelen tartott konferencián több előadást hallgathatott meg az érdeklődő közönség, és a számos szakmabeli a helyi termék fontosságáról, népszerűsítéséről, az uniós eszközök hatékony kihasználásáról, a falusi turizmus fejlődéséről. Az egyik előadó, az agroturizmus szakértője, Janusz Majewski kiemelte, hogy a jövő kihívásai a következő generációban vannak. Hangsúlyozta, a falusi turizmus csak úgy fejleszthető, ha összeegyeztetjük a falu lakosainak életkörülményeit a turisták igényeivel. A lakókörnyezetnek meg kell felelnie a többfunkciós, a kiegyensúlyozott, a hagyománymegtartó és a skanzen modellnek egyaránt. „Több mezőgazdaságot kell vinni az agroturizmusba, mert az a kinézetről, a megjelenésről szól, amelyről nem szabad megfeledkezni” – mondta a szakértő.
A FATOSZ elnöke tartott előadást, valamint részt vett azon a sajtótájékoztatón, amelyet a lengyel vidékfejlesztési miniszter és a kiállítás szervezői tartottak. A többiek mellett Csizmadia László a magyar falusi turizmusról, mint komplex termékcsomagról beszélt, a „kézzelfogható” termékekre és a szolgáltatásokra helyezve a hangsúlyt. Valamint említést tett arról is, hogy a napokban készül el a magyar vidékfejlesztési stratégia, amelyben kiemelt teret kapott az agroturizmus.
A magyar delegációt erősítő Patonai Testvérek az expón és a vacsorán is kétszer zenéltek. A három fiú, Gábor, Bátor és Álmos már standépítéskor feltűnést keltettek muzsikájukkal. A tojásírás kifejezetten tetszett a kiállítás látogatóinak. Bereczné Lázár Nóra hódmezővásárhelyi iparművész bárkinek szívesen átadta írókáját, hogy kipróbálhassa a viasztechnikát. Farkas-Túri Enikő nemezkészítő iparművész is számos gyönyörű, kézi készítésű holmival érkezett lengyelhonba, ahol bemutatta és eladásra kínálta labdáit, babáit, táskáit, szütyőit, táskáit, szőnyegeit, székpárnáit és telefontokjait. Hollókőiné Kender Erika csipkekészítő is gyönyörű portékákkal érkezett. Mircz Nárcisz, „újdonsült” sajtkészítő – három éve foglalkozik ezzel – termékeit szinte kapkodták a lengyelek. Sajtjai kecske- és tehéntejből készülnek. A kiállításra croissant formájú, bükkfán füstölt parenyicát, fokhagymás-snidlinges lágysajtot, lilahagymás tehéngomolyát, fehérpenészes és köményes sajtot hozott. Szürkemarha szalámit is vittünk az expóra, amelyet Gedeon Zsolt, bugac-pusztai tanya-panzió tulajdonos a saját állományából készít. Egyesületünket Kovács Tibor és Szőke Lajos szeghalmi méhész akác-repce krémmézet, valamint akác- és virágmézet hozott eladásra Lengyelországba
