Idén már a gazdálkodóknak az őszi munkák megkezdés előtt fontos megtervezniük a vetésszerkezetet a zöldítés követelményeinek megfelelően. A terménydiverzifikációnál figyelni kell arra, hogy 10 és 30 hektár közötti szántó esetén két különböző növénykultúrát kell termeszteni és a fő növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 75%-át foglalhatja el. Míg 30 hektár fölötti szántó esetén már legalább három különböző növénykultúrát kell termeszteni, ahol a fő növénykultúra legfeljebb a szántóterület 75%-át, míg két növénykultúra maximum 95%-át teheti ki.
Főszabályként önálló növénykultúrának kell tekinteni a különböző nemzetségekbe tartozó növényeket (pl.: kukorica – repce különböző kultúrák, de a tönkölybúza – közönséges búza nem, hiszen mindketten a Triticum nemzetséghez tartoznak). Van azonban három növénycsalád, ahol minden egyes faj, különböző kultúrának számít (függetlenül attól, hogy az egyes fajok ugyanahhoz a nemzetséghez tartoznak-e). Ezek a családok a káposztafélék, a burgonyafélék és a tökfélék (pl.: sütőtök – görögdinnye). Szintén különböző kultúrának kell tekinteni ugyanazon nemzetség őszi és tavaszi (pl.: őszi árpa – tavaszi árpa) vetésű növényeit.
Terménydiverzifikáció keretében önálló növénykultúraként elszámolható a szántóterületen parlagon hagyott terület, az ideiglenes gyep, az egynyári takarmánynövény is.
A terménydiverzifikáció alól mentesülnek azok a gazdálkodók, akik a szántóterületük egészén a növénytermesztési ciklus jelentős részében rizst vagy indiánrizst termelnek. Abban az esetben, ha egy gazdálkodó használatában lévő szántóterület több mint 75%-a parlagon hagyott terület, ideiglenes gyep, egynyári takarmánynövény vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt mentesül a terménydiverzifikáció alól. A mentesség azokra az üzemekre is vonatkozik, ahol a mezőgazdasági területnek több mint 75%-a állandó gyep, ideiglenes gyep, egynyári takarmánynövény, rizs, indiánrizs, vagy ezek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt (ha valaki összesen 100 hektárt művel, melyből 80 hektár állandó gyep a fennmaradó 20 hektár szántó esetében nem kell terménydiverzifikációt alkalmazni).
Fontos hogy a terménydiverzifikáció követelményének csak a szántó művelési ág esetében kell megfelelni, állandó kultúrák, úgy mint az ültetvény, vagy állandó gyep automatikusan jogosult a zöldítési támogatásra.
Azt is fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos EFA- területek alkalmasak biztosítani a terménydiverzifikáció követelményét, így ugyanaz a terület egy időben elszámolható a zöldítés két követelményéhez is (lucernával beültetett terület EFA-ként és terménydiverzifikációként is elszámolható).
A biogazdálkodást folytató gazdák számára hasznos információ, hogy az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező és az átállás alatt lévő területek automatikusan jogosultak a zöldítés támogatásra.
A 2015. évi vetésszerkezet megtervezéséhez nem csupán a terménydiverzifikáció követelményét érdemes figyelembe venni, hanem az ökológiai fókuszterület esetleges kijelölését is. A vetésszerkezetben akkor kell ennek megjelenni, hogyha a gazdálkodó területi adottságai között nem szerepelnek olyan nem támogatható tájelemek, amelyek kielégíthetik azt. Ehhez Magyarország minden lehetőséget meg kíván nyitni, tehát az összes jogszabály által felajánlott ökológiai fókuszterület-típus elszámolásható a Hazánkban igen ritka tájelem, a kőfal kivételével. Valamennyi EFA-terület esetében a lehető legtágabb fajlista kerül bevezetésre – különösen a nitrogénmegkötő növények esetében.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a zöldítés szabályrendszerében, s ennek megfelelően az egységes kérelemben és a zöldítési követelmények kielégítését célzó vetésszerkezetben azt a területet kell szántó művelési ágúnak tekinteni, amire az egységes kérelemben szántóterületre értelmezhető hasznosítási kódot jelentenek be.
(Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája)
